Paraziták és genom

paraziták és genom

Az emberi test egy genetikai csatatér [origo] Ezek egy része már beépült az paraziták és genom genomjába, más része viszont a szervezetben szétszórtan, például baktériumokban foglal helyet.

Mik a kromoszómák és paraziták. Humán genom

Ezek a genetikai elemek nem mindig élnek békésen egymás mellett, ebből adódnak a szervezeten belüli különböző genetikai konfliktusok. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a gének funkciója az emberi test és az elme irányítása.

Vita van persze - elsősorban az elme vonatkozásában - a környezet és a gének hatásának arányát illetően. A testben azonban óriási számú és rendkívül sokféle mikroba él, a DNS nagy részét pedig genetikai paraziták szállták meg.

A genom "emberi része" is megosztott, egyik fele anyai, a másik pedig apai eredetű.

a körömféreg lárvák kifejlődéséhez

Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy vajon kinek a DNS-e irányít bennünket? Más szavakkal, kinek az érdekeit szolgálja az emberi test és viselkedés? Továbbá, logikusnak tűnik, hogy mivel a gének érdeke megegyezik - ez pedig a test evolúciós sikere - ezért összefognak, s közös erővel küzdenek e cél megvalósítása érdekében. Igen ám, de csalók mindenütt jelen vannak. Az ember és más fajok teste is valójában kész genetikai csatatér.

A genetikai szoftver A genetikai információ egy anyagtalan szoftver, paraziták és genom a DNS csupán a hardveréül szolgál. Nem testek és örökítő molekulák, hanem genetikai stratégiák versengenek egymással az evolúció során. A szülőktől kapott kétszer 23 darab DNS-molekula hamar elveszik a testben, csak annak kópiái élnek tovább. De ez nem paraziták és genom, mert nem a DNS-t őrizzük egyfajta kegytárként, hanem az utasítások algoritmusait.

Mik ezek az algoritmusok? Mind-mind különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: sikerre vinni a testet, hogy az biztosítani tudja a genetikai információ halhatatlanságát.

Pontosabban a DNS rövidlátó, megelégszik azzal, ha a következő generációba átkerül a program. Embernél a nagyszülői felügyelet még egy plusz generációt ad. A DNS tehát az emberi test sikerében érdekelt. A siker azonban rétegelt: nem elég túlélni a betegségeket és a kedvezőtlen körülményeket természetes szelekcióhanem le kell venni a lábáról egy, de ha lehet inkább több másik nemű partnert szexuális szelekció.

  • Mik a kromoszómák és paraziták, Mik azok a gének és kromoszómák? Mik a kromoszómák és paraziták
  • A paraziták megelőzése és a test megtisztítása

Akad itt azonban néhány genetikai bökkenő. Humán mikrobiom Az emberi testben tízszer több baktériumsejt van, mint emberi, valamint szer több mikrobiális vírus- és baktérium eredetű gén, mint emberi. A kérdés az, hogy milyen genomok érdekeit képviseli az emberi test és viselkedés?

Lehetséges, hogy egy test valaki más érdekeit valósítja meg? A válasz igen, és erre több példa is van. Létezik egy csigafaj, amelynek egyes egyedei a fűszálak végére másznak, s onnan a legelésző állatok gyomrában kötnek ki.

A kutatók kiderítették, hogy a csigák nem önszántukból követik el ezt az öngyilkos cselekedetet, hanem az agyukban élő laposféreg készteti őket erre.

nemosol szuszpenzió férgek kezelésére

A féreg akaratnélküli zombivá teszi a csigát azért, hogy könnyen paraziták és genom a kérődzők testébe, s ott folytathassa az életciklusát. Hasonlóképpen, egy egysejtű parazita - a Toxoplasma gondii - macskakedvelővé változtatja az egeret, s így könnyen át tud kerülni a macskatestbe, ahol forraljuk parazitákat életciklusát. Harmadik példaként a veszettségvírus szolgál.

Ez paraziták a szervben pici - mindössze 5 fehérjét kódoló - genommal rendelkező parazita komplex viselkedésbeli változásokat képes előidézni a gazdaállatokban.

A vírus az alapvetően félénk rókát barátságossá teszi, s arra készteti, hogy közelítsen meg például egy ősellenség kutyát, majd - stratégiát váltva - hirtelen harapjon bele. A vírus figyelmét nem kerüli el, hogy aktivizálnia kell a gazdaállat nyálelválasztását is, hiszen a nyálon keresztül fertőz. Van-e bizonyíték arra, hogy paraziták eszik embert mikrobáink manipulálnak bennünket? A humán mikrobiom tagjai az emberi szervezetben a legfurcsább parazita hasznos funkciót töltenek be vagy semlegesek, s csak patológiás körélmények között például legyengült immunrendszer esetén okoznak betegséget.

A mikrobiom érdeke a test egészséges működése, de ez nem jelenti azt, hogy a két biológiai rendszer mindenben egyetért egymással. Ezen érdekkonfliktus részletei még nem ismertek, de a mikrobák általi manipuláció bizonyos mozzanatai igen. Például a Helicobacter pylori baktériumfajról - amely egyébként alapvetően hasznos az ember számára, de bizonyos esetekben gyomorfekélyt okozhat - kiderült, befolyásolja az ember éhségérzetét azáltal, hogy szabályozza a gyomor grelin nevű hormonjának kiválasztását.

Nem tudni, hogy a baktérium hogyan éri ezt el és miért teszi, mindenestre manipulálja az ember éhségérzetét.

  • Milyen férgek vannak az emberi kromoszómában -
  • Meghal e egy ember parazitákban

Talán a mohóság miatti elhízási hajlamot kontrollálja. Lehetséges, hogy összefüggés van a H. A mikrobiom agyra való hatását is behatóan tanulmányozzák emlős modelleken, s ennek során számos érdekes megfigyelés született. Így például kiderült, hogy bélflóramentes és bélflórával rendelkező egerek agyi érzelemközpontjában amygdala különbözik a kommunikációért felelős szerotonin ingerületátvivő anyag mennyisége, ami viselkedésbeli változásokat okoz.

Genomparaziták Az emberi DNS mindössze 1,2 százaléka kódol "emberi" fehérjéket, a genetikai parazita szekvenciák aránya viszont legalább 50 százalék.

Genetikai alapfogalmak

Eredetüket tekintve e paraziták két csoportba sorolhatók: idegenek és saját származékok. Az idegeneknek két fő fajtája lepte el az emberi genomot. Az úgynevezett retrotranszpozonok eredetileg - hasonlóan az AIDS vírusához - retrovírusok voltak, csak - szemben ez utóbbival - bekerültek a csíravonal sejtjeinkbe a szaporodást biztosító sejteks most már nem fertőznek minket, hanem hagyják, hogy örökítsük őket.

Ezek döntő része nem fertőzőképes lmutációkkal inaktiváltcsupán a K törzsük HERV-K lenne képes fertőző vírusokat képezni. Ilyet azonban még sohasem tapasztaltak.

Genom paraziták, 3. fejezet - Genom és evolúció: A genom struktúra diverzitásának alapjai

Az ugráló gének másik csoportját alkotó DNS-transzpozonok a genomban "kivágás és beillesztés" mechanizmussal terjedő ugráló gének egyetlen gént tartalmaznak, amelynek transzpozáz a neve. A transzpozáz enzim feladata a transzpozon DNS-ből való kivágása, majd egy más helyre való beépítése.

lázas férgek

Nem tudni, hogy ezek a szekvenciák hogyan kerültek a DNS-be, pedig legalább 60 egymástól független kolonizációt hajtottak végre. Az emberi DNS-ben viszont már egyikük sem aktív, potyautasként vándorolnak generációkon át.

Az emberi genomot nemcsak idegenek, hanem belső árulók is megtámadták. A DNS 11 százalékát úgynevezett Alu szekvenciák alkotják. Ezek a kis DNS-darabok szekvencia kettőződések és mutációk révén alakultak ki. Elfeledvén eredeti feladatukat, csak egy dologra fókuszáltak: elárasztani a genomot.

Az apák epigenetikai információi is átkerülnek az utódokba

Az Alu szekvenciákat genetikai hiperparazitáknak is nevezik, mert bizonyos retrotranszpozonok úgynevezett LINE-1 RT enzimét használják. Egy másik gazdaszervezet eredetű mobilis elemcsaládot alkotnak az úgynevezett MIR-ek, amelyek a szállító tRNS-enkből alakultak ki.

Hasonlóan az Alu RNS-ekhez, ezek a szekvenciák is ott lábatlankodnak a riboszómák körül, hátha arra jár egy LINE, amelytől ellophatják az RT enzimét, s ugorhatnak egy újabbat a genetikai halhatatlanság felé. Háború a genomparaziták és az emberi DNS között A genetikai paraziták és az emberi gének viszonya aszimmetrikus: ha a parazita győz, elpusztul a test, s ezáltal a parazita maga is. A paraziták és genom viszont senki sem siratja.

Azt nem tudni paraziták és genom, hogy az emberi gének aktívan részt vesznek-e a paraziták fizikai likvidálásában, az azonban bizonyos, hogy paraziták és genom szekvenciák zöme agyonmutálódott.

Ennek oka elvileg az is lehet, hogy a mobilis elemek nem tőrödnek túlságosan azzal, ha "fogyatékosak" paraziták és genom, mert, ha tolószékkel is, a genommal együtt ők is átkerülnek az utódokba.

a parazita invázió módjai az emberi testbe

Vannak viszont a parazita szekvenciákat érintő mutációs forrópontok, ami arra utal, hogy az emberi gének harcot folytatnak ellenük. Annyi bizonyos, hogy a DNS-paraziták működése aktívan gátolt a sejtekben, különösen a csíravonalsejtekben.

T férgek készítményei, Bélférgek, "kukacok, giliszták" | Budafoki Állatgyógyászati Központ

A ivarsejteket képző ősivarsejtekben ugyanis az ugráló elemek nagyfokú mobilizációja figyelhető meg. Az ivarsejtek azért érdekesek a transzpozonok számára, mert ezek információja - szemben a testi sejtekével - átjuthat az utódokba.

Egy rosszul tervezett ugrás egy ivarsejtben katasztrofális hatású lehet, mert ez az utódban betegséget vagy akár halált okozhat a testi sejtekben csak az érintett sejt pusztulna el. A transzpozonok ritkán hasznosak is lehetnek.

paraziták Bronzovka bogarak

A gerincesek szerzett immunrendszere az antitest- és T sejt-receptor gének változékonyságán alapul. A genetikai változékonyságot pedig a DNS transzpozon eredetű rekombinációt aktiváló génjei által kódolt enzimek generálják. Továbbá sokan úgy vélik, hogy a gerincesek sikerének záloga a plasztikus DNS. Ezt a plaszticitást elsősorban megölik e a férgeket mozgékony szekvenciák biztosítják.

Monoxén paraziták. Tritryp paraziták

A HIV-vírus nem azért fertőz meg minket, hogy abból profitáljunk. Az érdekérvényesítő technikáik részleteit még nem ismerjük. A harc nyomai azonban azt mutatják, hogy ezek az érdekek nem esnek teljesen egybe a sejt többi génjének érdekeivel. Miért jó, ha elszaporodnak ezek az elemek? Mert ez egy versenyfutás a gazda genom és a transzpozonok között.

A transzpozon úgy menekül a sejt védekező apparátusa elől mint a hidra Herkules kardja elől: ha egy fejet levágnak, három nő helyette. Szó lesz az önző kromoszómákról, a szülői DNS-ek konfliktusáról, a gyilkos női mitokondriumokról, valamint a spermiumok és az embriók harcáról. Kapcsolódó cikk.

További a témáról