Paraziták tücskökben

Parazita a tücsökben

Először zombivá tesz, majd arra kényszerít, hogy vízbe öld magad Origo A paraziták működésének hátterét nem egyszerű feltárni, egy kutatócsoport azonban most rájött arra, hogy a húrféreg miként veszi rá az imádkozó sáskát, hogy a kedvéért vízbe fojtsa magát. A kutató hozzátette: a megfigyelés jól mutatja, milyen fontos szerepet töltenek be a paraziták az ökoszisztémák egészséges működésében. A féreg életének alfája és omegája: a víz A húrférgek Chordodes sp. A húrféreg az imádkozó sáska testében éri el teljesen kifejlett állapotát.

A szaporodáshoz azonban vissza kell térnie a vizes környezethez, ezt pedig az élősködő csak különös trükkel tudja elérni: arra veszi rá a gazdaállatot, hogy keressen egy megfelelő helyet, majd ölje vízbe magát. Ez készteti öngyilkosságra a fertőzött rovarokat Régebben úgy gondolták, a vízfelületről visszaverődő fény ereje az, ami a fertőzött állatokat a vízhez csalja, ám ez az elmélet nem adott magyarázatot arra, hogy más fényes helyek miért nem érik el ugyanezt a hatást.

Emiatt a biológus úgy véli, nem a fényerő, hanem a visszavert fény polarizációja a döntő. Polarizált fénynek nevezzük az olyan paraziták tücskökben, amelyben azonos rezgési síkú fényhullámok haladnak. A víz által visszavert fény főként horizontálisan vízszintesen polarizált, a rovarok e tulajdonság alapján tudják észlelni a közeli patakokat, folyókat vagy tavakat.

Húrféreg által fertőzött rovar illusztráció Forrás: Biosphoto Sato és kollégái kísérletük során egy ázsiai imádkozó sáskafaj, a Hierodula patellifera viselkedését tanulmányozták.

A rovarokat egy speciális henger közepére helyezték, melynek egyik vége polarizált, másik vége nem polarizált fényt bocsátott ki. A szakértők azt találták, hogy 10 perc elteltével a húrféreggel fertőzött sáskák rendellenes vonzódást kezdtek érezni a polarizált fény iránt, míg az egészséges egyedek nem produkáltak hasonló viselkedést.

Paraziták a természetben, Paraziták jelenléte a szervezetben

Még érdekesebb megfigyelés, hogy csakis a horizontálisan polarizált fény volt a vonzó, a vertikálisan függőlegesen polarizált elektromágneses hullámok hidegen hagyták a sáskákat. A kísérletsorozat a szabadban folytatódott; a kutatók két vízzel teli medence közelébe helyezték a rovarokat: az egyik mély volt, a benne lévő víz halovány, ám horizontálisan polarizált fényt vert vissza.

A másik sekély medence erős, ám gyengén polarizált fényt tükrözött vissza. Paraziták tücskökben videofelvételek tanúsága szerint 16 fertőzött imádkozó sáska közül 14 a horizontálisan polarizált fényt visszaverő medencébe vetette magát.

Az is kiderült, hogy az élősködő által kiváltott viselkedést a napszak is befolyásolja; a húrféreggel fertőzött rovarok döntő többsége délben ugrott a vízbe.

A kutatás következő lépéseként a szakemberek a folyamat neurális hátterét tárnák fel.